Mi tehet, aki lemaradt?
November kezdete sokak számára jelentett vízválasztót, otthonuk energiaellátása kapcsán. Mint az közismert, a kormányzati döntések okán egy ideig nem gondolhatunk a hálózatra kötött, „betáplálós” napelemes rendszer telepítésére, mint az önállósodás evidens alternatívájára.
Ám az evidencia nem egyenlő a kizárólagossággal. Cégbéli tapasztalataink szerint, igen kevesek fejében fordul meg az önállóvá válás egy másik módja: a napkollektoros rendszerek telepítése.
Azok számára, akik a napkollektor fogalma még nem, vagy kevésbé ismert, összeszedtük a legfontosabb információkat.
Ellentétben a napelemek által termelt villamosenergiával, ez a rendszer közvetlen hőenergiát állít elő, melyet fűtésre és vízmelegítésre lehet használni. A rendszer főbb alapelemei:
– sík- vagy vákuumcsöves kollektor,
– szivattyú (valamint a hozzá tartozó automatika, tágulási tartály, különböző szelepek, nyomás- és hőmérők),
– összekötő csővezetékek,
– s a tátoló, mely melegvíz formájában tárolja a megtermelt hőt.
Jogosan merül fel a kérdés: „Miért is jó ez nekem?” A napkollektor főként ott jó választás, ahol az éves melegvízhasználat nagyobb az átlagosnál (télen-nyáron), és remek kiegészítésül szolgálhat a már meglévő fűtés mellé, így csökkentve a havi számlák összegét. Emellett viszonylag kis helyet igényel egy-egy kollektor ahhoz képest, amennyi energiát termel.
A felsorolt előnyök okán, sok helyütt találkozhatunk a napenergia eme felhasználási módjával: szállodák, éttermek, oktatási és más közintézmények, munkahelyek… Aki azonban saját háza táján úgy tapasztalja, hogy mind melegvíz, mind pedig fűtés szempontjából jól jönne a „zöld-segítség”, ne habozzon akár magáncélú felhasználásra is belevágni a napkollektor létesítésébe.